2009 március 12. | Szerző: Napkelet |

Devecseri Gábor verse.

Tréfás állatkerti útmutató

Ez a cinke oly picinke,
falevélbõl van az inge,
pókhálóból a
szoknyája,
makkhéjból a csizmácskája.

Csak füvön élt a kis zebra,
de most rákapott a zabra;
végül is elvitték Szobra,
ott oktatják szebbre-jobbra.

“Apám – így szól a kis bálna -,
hadd mehessek el a bálba.”
“Nem mehetsz el, fiam, Péter,
nem vagy még egy kilométer.”

Mért tanulnak a kis vércsék?
Azért, hogy a leckét értsék.
Tanítójuk egy hasas,
pápaszemes, lomha sas.

“Ne ugrándozz, ne táncolj,
ne bomolj,
az iskolás fiúcska mind komoly.”
Garázda kölykét inti így a moly.

Fekete az ablakpárkány,
rákönyököl a kis sárkány;
hat feje néz az utcára,
egy a leckét bent biflázza.